-       - Két évig tartott, míg végre zöld utat kapott a csak Talon IV névre keresztelt mentőakció. Miután visszatértem a Wuláráról megtudtam, hogy tizenegy éve nem jelentkezett a drác királynőnk. Most két évvel később végre meghozták a döntést. Szégyen… erre nincs más kifejezés ez a Drác birodalom szégyene. Vagy mondjam inkább hogy a Szaleán Szub Szövetségé? … mindegy lényeg hogy végre elindulhattunk. Igaz Víídzsá Fáá királynak csak az egyik úgynevezett „Utód” pótlója tűnt el a sok száz közül. Na, mindegy én csak egy draconida vagyok egy szolga, aki miután áttörte a dráctojás falát elkülönítettek és katonát neveltek belőlem. Immár több mint négy évszázada szolgálok a seregben.

-       - {C}Az első nap kifutottunk a Dzsiná Gül bázishajóval a Gúúrdáán száraz dokkjából. Mindenki azt hitte, hogy ez csak egy, hipp-hopp, kiruccanás lesz a Lorex galaxis Talon csillag negyedik bolygójára. Tévedtünk. Még jóval a Lorex pereme előtt kiléptünk a szubtérből. Egy az űrben sodródó ismeretlen felépítésű hajó keltette fel a figyelmünket. Ez a felfedezés számunkra lényegtelen volna, ha a Dzsiná Gül érzékelői nem fedeztek volna fel valami ijesztően ismerőset. A hajón rengeteg a biológiai eredetű anyag, ami többé-kevésbé mozgásban van viszont életjelet, egyet sem fogtunk.

Fél órával később.

 – Ki az? – kérdezte Xetrim.

– Démon. – jött a válasz.

– Ez érdekes vajón mit akar még tőlünk. – gondolkodott hangosan Xetrim.

 – Gondolkodni ráérsz később is. – morogta Goor, majd beengedte a mártort.

 A lény üdvözlés helyett belevágót: - fél órával ezelőtt kiléptünk a szubtérből.

 – Már meg is érkeztünk… ez gyors volt. – csodálkozott Xetrim.

 – Ahogy vesszük. Igazából még messze vagyunk a Lorex galaxis peremétől. – morogta Démon.

– Tehát még intergalaktikus térben tartózkodunk. Elárulnád, hogy miért léptünk ki idő előtt? – kérdezte Goor.

 – A Dzsiná Gül érzékelt valamilyen mesterségesnek tűnő objektumot, amiről nem sokkal később kiderült, hogy egy lassan sodródó hajó. 

Néhány órával később. Bill a Dzsiná Gül kapitány hídra hívatta Tároszt a Halál kommandó parancsnokát.

–Erről beszéltem. – mondta Bill miközben középső jobb karjával egy monitor felé mutatott.

– Hm… láthatnám nagyban? – kérdezte Tárosz.

– Persze. – válaszolta egy hangon és közben ball alsó karjának tenyerét végighúzta egy érintő felületen. Míg a jobb felső és középsővel néhány érintő gombot megnyomott. Ezután egy lassan forgó hajó hologramja jelent meg az irányító központ kellős közepén. A qwill kapitány először nem fordult a háromdimenziós kép felé csak az egyik kissé kidülledő tripla pupillás szemét fordította felé. A hologram minőségét ellenőrizte és miután meggyőződött róla, hogy elég éles felé fordult.    

Néhány pillanattal később.

– Hol vagyunk, egyáltalán a bázishajó fedélzetén tartózkodunk, mert ha igen akkor, akkor egy zárt raktárba transz portáltál. – morogta Xetrim.

– Hát nem hiszem, hogy egy raktárba landoltunk, de kimondottan érzem, hogy a hajón vagyunk. – válaszolta Goor.

A sötétben hírtelen négy kék szempár jelent meg.

– Huh! – kiabálta Xetrim, majd a fegyveréért nyúlt.

Goor még éppen idejében lealította.

– Nyugi Xetrim, nem érzek veszélyt. – mondta egy hangon, majd morogva hozzátette: - és mielőtt cselekszel, vizsgáld meg az érzéseidet.

– Jól van, na, igazad van! – válaszolta sértődötten, majd lehunyta a szemeit: - igazad van ez inkább kíváncsiság.

– Bócsásatok meg nekem Őrzők. Az energiaáramlatot én vezettem át. Meg szeretnék valamit beszélni veletek. – mondta egy mély hang.

– Rebben, de miért a sötétség? – kérdezte Xetrim.

– Mert nem szeretném az ember Őrzőt megijeszteni. – válaszolta a mély hang, majd a négy kék szempár alatt további nyolc szem vörösen felvillant.

– Ez most tényleg egy kicsit ijesztő volt. – vallotta be Xetrim elvékonyodó hangon.

Goor felnevetett: - egy mártor! Ez mindent megmagyaráz! – majd halkabban folytatta: - és ha nem tévedek, akkor Vörös Démonhoz van szerencsénk.          

Két évvel később. Gúúrdáán közelében felfénylett a tér, majd az azon keletkezett repedésből kilépett egy kék fényben derengő hajó. A gép fokozatosan lassított, majd megközelítette a Nagy Hajógyárat. A hajó az egyik hangárbejárat előtt megállt. Ezzel egy időben a hatalmas zsilipkapuk félrecsúsztak és láthatóvá vált a mögöttük rejtőző világoskék atmoszféra visszatartó pajzs. Még mielőtt teljesen leállt volna a hajó a kapubejárat széleiről kilövellődtek vörös fénynyalábok egész pontosan négy. Majd ezek ráfokuszáltak és bevezették a nagy testet a hangárba. Miközben áthaladt az atmoszféra visszatartó pajzson az enyhén hullámzott, mint egy tó felszíne.